Süvítő szél, szelte szét,
Lehel Kürtje zöngését.
Derékba törette a kíntorna,
mintha a kín, rím volna?

Nevettess meg, szerettess meg
EGYÜTT
váltjuk a Világot meg!

Erdő mélyén CSENDországban
a FÁK között a boldogság van.
Ha rezdülnek lombok, ágak,
Mintha IMÁT suttognának!

Nevess és szeress!
Annyira jó,
ha, ha, ha.
Rád fordul a NAPraforgó.

Annyira jó hajó, ha jó a cél.
Palack orrú Delfin kísér,
nyílt vizeken, tengereken,
tükröződő fellegeken.

Volna vala, a HALAK hava.
Ezt őrizvén, néma IMA:

Elevenen vele, Vele, vele, vele.
Elevenen ELEVEN, Elevenen ÉL!
Elevenen ÉLve, ÉLve ELEVEN.
Elevenen ELEVEN, Elevenen ÉL!

Szó. Szó. Szó. Szó, AMI Szó.
Szól a szív, AMI, oly-oly JÓ.

Hisz nélküle, mint a JEGENYE FA sor.,
Határt őrzök, határon TÚL!!!

Nélküle, mint a jegenye FA sor,
Határok közt, határon túl!!!