A szívemben száll a gólyamadár,
mert ott tárul elé a sólyom határ,
szabadon a szó, a szívből szólva,
magadon a só a kézből szórva.
Mert neked süt a NAP!.
- és dübörög a vér.
Ereid falán,
faltól falig ér!
SZÍRIUSZI fényfonal, révbeérő vérvonal.
Olyan pátosz, passzus, ami hangban: basszus!
Itt nemes a küzdés, két vállról,
felállni és tenni és sosem félvállról!
Mert neked süt a NAP!.
- és dübörög a vér.
Ereid falán,
faltól falig ér!
Ettől ÉR a NEVED,
ered el a véred.
Eredeted éred
a véren át meg.
Fák sűrűjétől takarva,
a neszek hangos zajában,
Egymás nevető szeméből,
akár EGY nyitott levélből,
felolvastunk magunknak.
Nem adtunk hangot a hangoknak,
mert SZERelemből értettünk,
ahogy dobolt VÉRerünk!!!
Itt nemes a küzdés, két vállról,
felállni és tenni és sosem félvállról!
Kerestelek LÉLEK,
hogy elmeséljek.
intő példát a jövőre nézve,
Pilisi gránit közébe vésve:
Idegen kéz csak addig nyúzhat,
Míg lim-lom, puttony súlya húzhat.
Ennyi kell!
Ne add fel!
A jég hátán is élni kell!
