Inspirálsz, Te szép, kreol, pici, tubi,
lelkünk, mint két fürge lufi,
felszáll az indigó kék égre,
holdnak, pöttyös köpenyébe.

Onnan, ahonnan sima a táj,
szeretet dombján simul a lány.
Onnan, ahonnan mindenki érkezett,
szép szavakhoz is kellett - az ékezet.

Onnan, ahonnan a Szülő föld is térkép,
az állatövi anya jegy, csupa lépték.
Ahonnan a kisdeded is álom,
TAMANA dal szól, égi hárfákon.

Éppen azért, mert minden nap ünnep,
nyomtalanul el, semmi sem tűnhet.
Vagy ha netán szerelmet vallasz,
és minden hangot, abszolút hallasz!